Víziváros
A Várhegy északi és keleti lejtõje, a Margit körút és a Duna közötti terület évezredek óta lakott hely, területén fontos római út vezetett keresztül. Lakott volt a népvándorlás korában is.
A II. világháború pusztításai után a városrész teljesen új házsorokat kapott, új közintézmények épültek. A fejlõdést tovább gyorsította a Batthyány téri metróállomás megépítése és a szentendrei HÉV végállomásának kiépítése. A városrész ma is Buda mûemlékekben leggazdagabb területe, ahol az utóbbi idõben számos modern épületet is emeltek (pl. Francia Intézet). A történelmi Víziváros a budai Várhegy északi és keleti lejtõjén fekszik, valamint az alatta elterülõ városrészben, melyet a Moszkva tér-Margit körút-Bem József utca és tér -Dunapart-Ybl Miklós tér határol. Nagybudapest kialakításakor (1950) az addig egységesen a II. kerülethez tartozó Vízivárosnak a Csalogány utcától délre esõ részét az I. kerülethez csatolták. A településrész területén igen õsi, a Fõ utcai Királyfürdõ helyén római fürdõt, a Corvin téren római temetõt tártak fel, a mai Fõ utca alatt haladt a római út. A középkorban Buda öt külvárosa terült el a mai Víziváros helyén: Tótfalu-Taschental, Szent Péter, Szent Mihály és Szent István városrészek. Szent István külváros területén állt az augusztinusok kolostora, Taschental területén a karmeliták kolostora, mellette 1515-ben épült fel a Szent Anna kápolna. Feltehetõsen Szent Péter külvárosban állhatott a Krisztus teste kápolna, ahová a lefejezett Hunyadi Lászlót temették el. A Fõ u.3-5.sz. házak helyén állt a középkorban épült és a török hódoltság alatt is használt vízmû, a XVII. század végén a napi és a heti piac helye a mai Szilágyi Dezsõ téren volt. Az országos vásárokat a Batthyány téren tartották. Víziváros már az 1684. évi sikertelen ostrom idején elpusztult. Az újjáépítés lassan indult meg. A kapucinusok 1687-1716 között építették kolostorukat és templomukat, a Budai Vigadó helyén egykor fegyvergyár állt. A Fõ utca hét teret érintõ vonala öt templomával az összes történeti stílust és az eklektika minden stílusváltozatát képviselõ házsoraival, a Dunára és a Várhegyre való rálátásaival a leggazdagabb együttesek közé tartozik.
1905-ben, majd 1937-ben szabályozási terv készül erre a városrészre, a terv végrehajtását a háború megakasztotta.
A városrész jelentõsebb nevezetességei:
Clark Ádám tér: Innen indulnak a fõútvonalak, innen számolják a kilométereket. A ma álló ?O” kilométerkõ Borsos Miklós alkotása, melyet 1975-ben állítottak fel. A köztéri mûalkotás 80 centis talapzaton álló, 3 méteres, szabályos tipográfiai nulla. A Clark Ádám térrõl indul a Budavári Sikló, mely a világon másodikként indult útjára 1870. március 2-án Széchenyi Ödön jóvoltából, Juraszek Ödön tervei alapján. A mozgató erõt az alsó állomáson elhelyezett gõzgép biztosította, a kocsik a felsõ állomáson lévõ fordító korongon átvetett drótkötélen függtek. A sikló pályájának hossza 95 méter, melyet 30 fokos lejtõn tesz meg. A sikló mûszaki megoldásait annak idején még a hozzáértõk is megcsodálták, szerkezete 74 éven keresztül megbízhatóan mûködött. Budapest ostroma idején bomba találta el a gépházat, a pályát és a felsõ állomást is megrongálta. Újjáépítésére több mint 40 évet kellett várni: a sikló 1986. június 4-én ismét megindult. A kocsik olyanok a mai napig, mint hajdanán: egy-egy szerelvényben 24 utas fér el. A kocsik alatt azonban modern rugóerõtárolós fék van, ami esetleges kötélszakadáskor a sínhez rögzítené azokat.A siklót 17 ember üzemelteti több mûszakban, hiszen 7 óra 30 perctõl este 22 óráig közlekedik. A jármû különlegessége, hogy nincs menetrendje, akkor is elindul akár az alsó, akár a felsõ állomásról, ha mindössze egy utas várakozik.
Fõ u. 32.: a volt kapucinus templom és rendház, ma itt mûködika Szent Benedek Bencés Általános Iskola és Gimnázium,
Corvin tér: a Corvin tér 3. sz. alatti épület emeleti fülkéjében Nepomuki Szent Jánosszobra áll,Corvin tér 8.: Budai Vigadó – itt mûködik a Magyar Mûvelõdési Intézet
Budai Vigadó: az épület helyén korábban fegyverraktár állt. Az épület 1898-1900 között épült eklektikus stílusban. Tervezõk: Arkay Aladár és Kallina Mór. Az épület egyszerû külseje szecessziós belsõ kialakítást takar. A tervezõknek nem volt könnyû dolguk: a budai polgárság minden igényét kielégítõ kulturális központot kellett tervezniük. A földszinten kávézó, az emeleten egy étterem állt a vendégek rendelkezésére. Az épület belsõ képét meghatározza az impozáns elõtér, az oszlopos, széles márványlépcsõ, a gazdagon díszített tágas színházi elõcsarnok és a gyönyörû 306 férõhelyes színházterem, mely ma is elõadások otthonául szolgál.
Bem rkp.6.: az egykori Andrássy-palota, a itt van a Budavári Mûvelõdési Ház székhelye
Szilágyi Dezsõ tér: Budapest egyik legkülönösebb temploma a középkori piactér helyén épült. Érdekessége, hogy az építész a középkori katolikus templomok szerkezeti sajátosságát a merõben eltérõ református liturgiához alakította. A neogótikus református templom Pecz Samu tervei alapján épült 1893-1896 között. A templom tetejét és 62 méteres csúcsos tornyát színes, a Zsolnay gyárból származó cserepek fedik.A tervezõ emlékét a tér sarkán álló Pecz Samu-szobor õrzi.
Batthyány tér: A teret 1905-tõl nevezik Batthyány térnek.
A tér nevezetességei:
-Felsõ-vízivárosi Szent Anna templom: Az egyik legszebb fõvárosi barokk templom, eredetileg a jezsuitáké volt. Hamon Kristóf kezdte meg az építését, halála után Nepeauer Mátyás folytatta. A végleges befejezést földrengés, majd a rend feloszlatása késleltette. Felszentelésére 1805-ben került sor. A templom Szent Anna tiszteletére épült 1740-1765 között. Az oromfal timpanonján Buda címere, az oromzaton Istenszem található a két angyal között. Belsejében nagyszerû barokk szószéket láthatunk, ami 1773-ban készült a barokk nagymesternek, Bebó Károlynak a munkája. A fõoltár szoborcsoportja a gyermek Máriát mutatja a jeruzsálemi templomban. A Szentháromságot ábrázoló freskót a fõoltár fölötti boltíven 1772-ben Vogl Gergely festette. Mindkét mellékoltár Eberhardt Antal alkotása 1768-ból.
-Batthyány tér 4. – Fehérkereszt vendégfogadó: A Batthyány tér fontos mûemléke az egykori fogadó emeletes, kétudvaros, 1770 körüli rokokó homlokzatú épülete. A vendégfogadóban a XVIII. század végén színielõadásokat tartottak.
-Batthyány tér: Fõ u. 41-43. – Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom: A ferences szerzeteseknek épült templomot 1785-ben II. József császár a Szent Erzsébetrõl elnevezett apácarendnek adományozta. A barokk templom Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Tervezõje Hans Jakab, egy régi mecset romjain építették fel 1731-1737. között. A barokk templomi belsõt XIX. századi festmények díszítik, köztük az egyiken az 1810-es tûzvészben keresztényeket menekítõ Szent Flórián látható. A szószék a ferencesek idejébõl való. A XIX. században a templom Batthyány tér irányába mutató szárnyait kórházzá és menedékházzá alakították át.
– Batthyány tér: Fõ u. 41. – Szent Ferenc Sebei római katolikus templom: A kapucinus kolostor és templom romantikus homlokzata barokk belsõ teret – török kori részletekkel – rejt. A templomot a XIV.században építették nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet kezdeményezésére. A templom északi falában fennmaradt részletek ebbõl a korból valók, különösen a kapu és a déli fal ablaknyílásai. A templomot 1697-1716 között teljesen átépítették barokk stílusban, majd 1776-77-ben Nepauer Máté átalakította és bõvítette. Romantikus homlokzatát Reitter Ferenc és Gerster Pál munkája nyomán 1854-1856 között nyerte el, ebbõl az idõbõl származik a homlokzaton látható Szent Erzsébet-szobor.
