Joe Enteriör
Elgondolkodtam.Fenét. Valami bevillant az agyamba. Jelenlegi helyzetben, mi az, ami új információként szolgálna a vírussal kapcsolatban.
A fertőzések emelkedésével tisztában vagyunk. Sajnos azzal is, hogy ebbe néhányan bele fognak halni. A teendőket kívülről fújjuk. Azt is tudjuk, hogy a veszélyeztetett korosztályra – nem az egészéről beszélek – nem fog hatni semmilyen letölthető, kinyomtatható, szétszórható plakát. Ők továbbra is élik a megszokott életüket. Nem félnek semmitől, hiszen sokuk végig élte a II.-at.
Hogy esetleg felelősen másra is gondoljanak? Most ez nem lényeg. A lényeg a következő: a közeljövőben igazi hír az lesz, ha megtalálják a vakcinát. Az, viszont ahogy mondják, még nem holnap lesz. Kínában december 8-ára datálják az első regisztrált megbetegedést. Kb. 3 hónapja. Tegnap bejelentették, vége. (Közben persze esett az amcsi részvény piac és nyakamra a bökőt, Kína bevásárolt.
Tehát. Az új hír az lenne, ha mondjuk holnap a szegedi egyetem vírussal fertőzött síelője bejelentené. MEGVAN! De nem. Még nem.
Akkor kérdem én.
Fontos, hogy naponta azzal bombázzanak a médiákban, hogy hányan, mikor és miért és meddig? Ha az Isten (bármelyik) vagy a sors (az egyetlen) akarja, június elején lubickolni fogunk a Balatonban.
Aki pedig szeretne beteg lenni, az nyilván továbbra is sétálgatni fog – ahelyett, hogy ha már annyira vágyik a takonyra, bemenne önkéntesnek a Lászlóba – aki pedig velem akar tartani június elején egy fürdőre, a következő hetekben nem nyomja teli a betont a cipője talpával.
Ha esetleg miattad nem tudok a fotón látható helyre elmenni kipihenni az itthoni pelenkázás gyötrelmeit, ne találkozzunk az utcán.
