Pert nyert az ügyészség egy közérdekű perben, amelyet egy évek óta át nem adott budapesti lakópark építtetője ellen indított a lakásvásárlók érdekében, mivel a cég az adásvételi szerződésekben tisztességtelen feltételeket alkalmazott – közölte az eljárást indító Pest Megyei Főügyészség az MTI-vel hétfőn.
Közleményükben az építtetőt, illetve a lakóparkot pontosan nem nevezték meg, de azt írták, hogy a perbe fogott vállalkozás Budapesten mintegy kétszáz lakásból álló lakópark építésébe kezdett, majd az épülő lakásokat 2016-tól kezdve – főleg magánszemélyek számára – folyamatosan értékesítette. A lakások már elérték a 85-98 százalékos készültségi szintet, amikor a vevők számára váratlan fordultként a cég – munkaerőhiányra hivatkozva – elkezdte egyoldalúan felbontani a szerződéseket, majd a lakások egy részét újra eladta.
A szerződések szerint a korábban befizetett vételárat viszont a volt vevők csak akkor kaphatták vissza, ha a cégnek sikerült újra értékesíteni az adott ingatlant.
A Pest Megyei Főügyészség megvizsgálta a szerződési feltéteket, különösen azt, hogy a megkötött szerződések alapján a cégnek volt-e jogszerű lehetősége a munkaerőhiányra vagy építőanyag-hiányra hivatkoznia, valamint megtehette-e azt, hogy a felmondás után csak akkor fizeti vissza a vételárat, ha újra el tudta adni a korábban már eladott ingatlant.
Az ügyészség a vizsgálata eredményeként pert indított a vállalkozás ellen. Az ügyben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla – ahol már a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselte az ügyészi álláspontot – jogerősen megállapította az ügyészség által megtámadott szerződési feltételek érvénytelenségét.
A jogerős ítélet szerint tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely alapján a cég munkaerőhiányra hivatkozással kizárhatta késedelmes teljesítése esetére a vevőket törvény alapján megillető jogokat. A bíróság döntése értelmében ez a vállalkozás számára egyoldalú könnyítés, a fogyasztót viszont kiszolgáltatott és bizonytalan helyzetbe hozza.
Az ügyészség kifogásolta azt is, hogy a szerződés egy másik rendelkezése alapján a vevők nem tudhatták, hogy az esetleges munkaerőhiány miatt a szerződésük teljesen meg fog szűnni vagy a lakások átadását az eladó fel fogja függeszteni. A bíróság ezt is tisztességtelennek találta, mert a vállalkozás a munkaerőhiányra hivatkozva alkalmazhatta a szerződés megszűnésének jogkövetkezményeit, a vevő ugyanakkor a szerződés megkötésekor nem láthatta előre, hogy ha ez megtörténik, miként alakulnak a felek jogai és kötelezettségei.
Ugyancsak tisztességtelennek találta a bíróság azt a rendelkezést, amely szerint ha a vásárló bármely, akár elhanyagolható kötelezettségének teljesítésével késlekedik, erre hivatkozva a vállalkozás a saját teljesítését a fogyasztó szerződésszegésére hivatkozva visszatartsa.
Szintén tisztességtelennek találta azt a szerződési feltételt, amely feljogosította az eladót, hogy elállása esetén a vételárat csak az érintett ingatlan újbóli értékesítését követően fizesse vissza. A táblabíróság szerint ez a fogyasztónak járó visszatérítés jövőbeni, bizonytalan, a fogyasztó számára előre nem látható és befolyásolható szerződési feltétel, a fizetési határidőt nem határozza meg megfelelően.
A közlemény arra is kitért, hogy az ilyen, az ügyészség által indítható közérdekű perek esetén, ha a bíróság a jogerős ítéletében osztja az ügyészi keresetben foglaltakat, akkor megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét. Az ítélet hatálya a törvény erejénél fogva kihat minden a vállalkozással szerződő magánfélre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható. A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítését követelni nem lehet.
A Pest Megyei Főügyészség rámutatott: az említett eset nem egyedi. Az ügyészség azóta már újabb pert indított egy másik lakóparképítő és -értékesítő cég ellen is, hasonló szerződési kikötés miatt. A lakásokat az eredeti határidőben ott sem adták át. Az a per még folyamatban van, a Pest Megyei Főügyészség keresetéről első fokon a Fővárosi Törvényszék fog döntést hozni – közölték.
Címlapfotó: Illusztráció
