A Budavári Önkormányzat és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola közös megemlékezést tartott Kodály Zoltán szobránál az Európa ligetben, a zeneszerzõ születésének 134. évfordulóján, december 16-án.
Régi-új helyén, az Európa ligetben lévõ Kodály szobornál emlékeztek az egybe-gyûltek a zeneszerzõ születésének 134. évfordulójára. Nagy Gábor Tamás polgármester köszöntõjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Kodály Zoltán zeneszerzõ, zenetudós, zeneoktató, akiknek élete összeforrt az népzenekutatással, a népzene-gyûjtéssel és természetesen a Kodály módszerrel.
Munkái olyan éltetõ források, amelyek nélkül szegényebb lenne a magyar kultúra. Kodály Zoltán azonban nem pusztán zeneszerzõ és tanár volt, hanem olyan közéleti személyiség is, akinek életpályája, helytállása erkölcsi példakép – mutatott rá a polgármester.
Emlékeztetett rá, hogy a Missa brevis címû, a békéért könyörgõ, zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséjét 1944-45 fordulóján egy budapesti zárda pincéjébe írta. A mûvet pedig 1945. február 11-én, azaz közvetlenül Budapest ostroma után mutattak be az Operaház ruhatárában.
A polgármester szólt arról is, hogy Kodály szobrát alkotója, Varga Imre szobrászmûvész eredetileg az Európa-ligetbe álmodta meg, itt is került felállításra 1982-ben. A szoborrongálások miatt azonban át kellett helyezni a Püspökkertbe. Innen került most vissza újra az Európa ligetbe.
Friedrich Attila, a kerületben mûködõ Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola igazgatója különleges karácsonyi ajándékként értékelte, hogy Kodály szobra az iskola közelében nyert elhelyezést. Mint mondta, külön öröm számukra, hogy az UNESCO 2016-ban a szellemi-kulturális örökség részévé nyilvánította a Kodály-módszert, és a 2017-es évet pedig – Kodály születésének 135. és halálának 50. évfordulóját – ki-emelt Kodály évnek. A megemlékezés részeként a Budavári Önkormányzat nevében Nagy Gábor Tamás polgármester, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nevében pedig Friedrich Attila igazgató és az iskolai diákjai helyezték el a megemlékezés virágait.
