Matolcsy kritizálja a kormány döntéseit

Matolcsy György nem előszór véleményez kormány döntéseket és nem egy alkalommal kritizálta azokat. Most is felsorolt néhány ellenérvet a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér visszavásárlásának ügyében.

Kedvezőtlen az időzítés

Véleménye szerint bár a járvány miatti „repülési szünet” alapján úgy tűnik, hogy most van itt az idő a vásárlásra, mégis úgy gondolja, hogy az időzítés nem jó. Ezt azzal indokolja, hogy bár a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válságot eredményesen kezelte a kormány, „de ennek ára az elszálló költségvetési hiány, az elfutó államadósság, az újból növekvő deviza államadósság, a romló folyó fizetési mérleg, a megugró infláció és a kényszerű jegybanki fordulat volt. „ Ezek miatt leszögezte: „Jelentősen nőtt a pénzügyi sérülékenységünk, mert a pénzügyi egyensúly terén mára a magyar adatok a legkedvezőtlenebbek a régióban. A devizahitelből tervezett repülőtér-visszavásárlás ezért súlyos pénzügyi kockázatot jelent, amit nem érdemes vállalni.”

Túl magas a vételi ár

Ennél a pontnál azt a befektetési aranyszabályt idézi, miszerint „vegyél olcsón, adj el drágán”, miközben úgy látja, hogy a kormány éppen fordítva járna el, „mert nagyon drágán vennénk vissza, amit meglehetősen olcsón adtunk el, és ahol nem is az ár volt a legnagyobb baj.” Leszögezi: „A budapesti repülőtér eladása nemzetstratégiai bűn és gazdaságstratégiai hiba volt”, de egyúttal egy újabb befektetési aranyszabályt is beidéz: „Ne dobj jó pénzt a rossz után”, azaz egy korábbi rossz döntést ne akarjunk további pénzügyi áldozatok árán korrigálni.

Hozzuk előre a közlekedés és a repülés jövőjét

A bővebb kifejtés lényege, hogy új mega- és középrégiók emelkednek ki a világgazdaságban és meglátása szerint a Kárpát-medence jól halad egy közepes méretű régió felépítése felé. „Így globális központi repülőteret nem igényel, de fejlett repülési hálózatot igen. Ehhez szükséges egy középméretű központi repülőtér és több kisebb, regionális „okos” reptér, amelyek az áruszállítás (cargo), drónalapú szállítás, légitaxi és más új szolgáltatások régiós központjai lesznek” Ezek után leszögezi: „miután minden hálózattá alakul, így egyszerre lesznek központi és decentralizált csomópontok, tehát központi és regionális légikikötők” és ezért nem látja szükségességét az állami kézben lévő budapesti reptérnek.

A felbillent magyar térszerkezet kiegyensúlyozása

Végül azt is hangsúlyozza: „semmiképpen ne erősítsük Budapest központi gazdasági szerepét a budapesti repülőtér visszavásárlásával, majd későbbi fejlesztésével.” Ehelyett azt javasolja: „a „patkóvárosok” által kijelölt, a mai főváros körüli mintegy száz kilométeres térben (Esztergom, Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok és Eger) építsünk egy vadonatúj központi repülőteret, kötelezően gyorsvasúttal a főváros központjába. Mellette építsük ki, ahogy tervezzük, a regionális légiközpontok hálózatát legalább Debrecen, Miskolc, Pécs, Kecskemét/Szeged kikötőkkel, cargóhálózattal és a Kárpát-medence többi repülési központjaival stratégiai együttműködésben.”- írja a portfolio.hu

Hirdetés következik

MALÉV előzmények

Mint az ismeretes a MALÉV 2018. június 6-án a hosszúra elhúzódott csődeljárás, felszámolás után, jogutód nélkül megszűnt, s a cégjegyzékből is az összes leányvállalatával együtt, kivéve az Aeroplexet, véglegesen törölve lett. A Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel, s hagyott maga után.

Még 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Mihajlovics Abramovics orosz üzletember irányítása alatt álló AirBridge Zrt.-nek. Az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. átvállalta a Malévtól annak a Magyar Fejlesztési Banktól felvett 20 milliárd forintos hitelét, ennek fejében állami tulajdonban maradt a Malév márkanév, az egyik Boeing gépet birtokló Malco LLC és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték.

A MALÉV történetéről itt bővebben olvashat

Please follow and like us:
1k
fb-share-icon0
3k

Szólj hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .